Gazdasági elmélet, ami megmentheti a világot az összeomlástól.... avagy a fordított pénzrendszer logikája.

Először is vizsgáljuk meg egy egyszerű példán keresztül, miért fog a jelenlegi pénzrendszer elkerülhetetlenül összeomlani. Kicsinyítsük le a világot, pl. osszuk el egymilliárddal. Tegyük fel 7 ember él egy fél négyzetkilométernyi területen. Itt megtalálható minden, amire szükségük van ivóvíz, termőföld, állatok ...stb. Természetesen dolgozniuk is kell, hogy igényeiket kielégítsék és számukra értékes dolgokat állítsanak elő. Mindenki máshoz ért, más jellegű munkát tud végezni, de mindenkinek van igénye olyan dolgokra is, amit ő nem tud előállítani, ezért kereskedniük kell egymással. Bevezetik hát a jelenlegi pénzrendszert. Igen ám, de hogyan is kezdődik ez el?

Megállapodnak egymással, hogy mindannyian bíznak egy közösen meghatározott mértékegységű pénzben, amit elfogadnak egymástól javaik ellenértékeként. Létrehoznak egy jegybankot, kinyomtatnak 7000 db pénzt, amiről megállapítják hogy egy darab mondjuk 1 kg kenyér értékének megfelelő. De kié is valójában ez a pénz? Hát a jegybanké, mondjuk ezt ugye a mai legjobb tudásunk szerint. Na de kié a jegybank? Hát az államé, vagyis az állampolgároké,gondolhatnánk logikusan, tehát jogosan szétoszthatnánk köztük egyenlő arányban, és kezdhetnének kereskedni. „Persze” ez korántsem így van! Megkaphatják fejenként az 1000 pénzüket KÖLCSÖN!!! Természetesen ha már kölcsön, akkor kamatra (????)! Eddig érthető? Ugye ezek a jelenlegi pénzrendszer „szabályai”?

Nos itt kezdődhet az összeomlás. Hopp, még egy fontos „szabály” kimaradt: Gazdasági növekedést KELL produkálni! Profitot KELL termelni! Tehát a „játék” (vagy inkább az élet?) lényege, hogy kinek lesz a legtöbb pénze a végén. Szóval mi fog történni a mi kis lekicsinyített (és végtelenül leegyszerűsített) Földünkön? Embereink előállítják saját kis termékeiket a többiek várható szükségletei alapján és számolgatnak, hogy ezt most akkor hány pénzért kéne adnom, hogy 1. meg is vegyék, 2. én is tudjak magamnak venni dolgokat, 3. tudjam fizetni a hitelem, 4. de még több pénzem is legyen, mint a többieknek?

Nagyon egyszerűen lemodellezhető egy társasjátékkal a végkifejlet. Gyakorlatilag az esetek 100%-ban mindannyian éhen döglenek, vagy az egyiknél összegyűlik egy kis pénz, de az meg azért döglik éhen, mert a pénzét nem tudja megenni! Nyugodtan próbáljátok ki, nagyon érdekes, és tanulságos játék.

Természetesen a világ ennél sokkal bonyolultabb, és egymilliárdszor nagyobb. Épp ezért ez a disznóság egymilliárdszor nagyobb tétekben zajlik. Miért mondom, hogy disznóság? Szerinted ép eszű ember csoport kitalálna magának ilyen játékszabályokat? Szerinted normális az, hogy ezeket a „normákat” követve CSAK úgy érhetsz el eredményeket, úgy gyarapodhatsz, úgy élhetsz túl (!), hogy közben keresztül kell taposnod ember társaidon, ki kell őket használnod, kapzsinak, korruptnak, és gyakorlatilag a megtestesült gonosznak kell lenned hozzá?! Ez a Te alapvető emberi jogod, és kötelességed?!

Oké, mostanra talán eljutottál odáig, hogy „rendben, tudom, hogy ez a rendszer nem tökéletes, de mit tudok én „kis hangya” tenni ez ellen? Hiszen nem mondott még senki ennél jobbat, és ha mondana is, úgysem tudnánk megvalósítani!”. Talán még azt is hozzá tennéd: „Úgysem hagynák!”.

Jó, akkor menjünk tovább. Nézzük meg most a kereslet-kínálat szemszögéből ezt a rendszert. Jelenleg a keresletet és a kínálatot teljes egészében a pénz szabályozza. Kereslet csak akkor lehet, ha van mögötte pénz. Mert ugye lehet Neked igényed bármire, ha nincs rá pénzed. A kínálat olyan tőkével (tehát pénzzel), és munkával (azt is pénzért veszik) előállított „érték”, amire várhatóan pénzzel fedezett igény (tehát kereslet) van. Szóval az a nem tudjuk kitől, kamatra kölcsönkapott fizetőeszköz, amiben mindannyian bízunk, hogy értéket képvisel előállít dolgokat, amire igényünk van. De ahhoz, hogy ezt megkaphassuk nekünk is rendelkeznünk kell pénzzel, amit úgy szerezhetünk meg, hogy dolgozunk, tehát részt veszünk munkánkkal ezeknek a dolgoknak az előállításában. A baj csak az, hogy az előállított dolog pénzbeni értékének csak egy töredéke a mi munkánkért kapott összeg. Ugyanis a nagyobb részét a profit, és (közvetve az adókon keresztül is) a kamat teszi ki. Így ennek a következménye az, hogy a kereslet jelenleg összességében jóval kisebb, mint a kínálat. Hiszen fizikailag lehetetlen a valódi munkáért kapott kevesebb pénzből az összes drágább előállított dolgot megvenni. Csakhogy ez nem így van, mert a profit, és a kamat is tőkévé alakul. Amit ugye be kell fektetni, tehát az is keresletté alakul át. Ezek szerint elmondhatjuk, hogy nincs itt baj, hiszen mégiscsak egyensúlyban van a kereslet-kínálat.

A problémám csak azzal van, hogy profitot az tud termelni, akinek tőkéje van. Na kinek van tőkéje? Aki a kamatot beszedi!!! Ki szedi be a kamatot? Aki a pénzt kibocsájtja! Na de könyörgöm valaki mondja meg nekem, ha a jegybank egyedüli részvényese az állam (szóval az ország lakosságának jogközössége), akkor nekem, mint állampolgárnak miért csak hitelt ad kamatra? Miért nem ad tőkét? Ha a világgazdaság keresletének nagyobb részét a tőkések teszik ki (persze csak összegszerűen, és nem létszámilag), akkor miért törvényszerű, hogy a többségnek csak az egyre kevesebbet érő munka a lehetősége az életben maradáshoz? Ha egyáltalán van munka! Miért bízzak én egy olyan fizetőeszközben, amiről azt sem tudom, hogy valójában ki állítja elő, és nem az emberek igényei szerint osztja el, hanem kölcsön adja kamatra?! Miért egyre kevesebb a Mi keresletünk és miért kereskednek saját magukkal többségében a maroknyi tőkések? A valódi céljukat nem tudhatjuk biztosan, de ez az írás most nem egy összeesküvés elmélet újabb gyöngyszeme, hanem egy hatékony megoldás elmélete (bármilyen őrülten hangzik).

Na hova vezet ez a „nagy társasjátékunkban”? Ha az „átlag” emberek éhen döglenek, akkor nem lesz aki termeljen annak a maroknyi „sátán lelkű” tőkésnek, akik majd lepusztult luxusban falatozhatják a bankszámlájukat!

Így a helyzet az, hogy én csak nekik akarok jót a következő gazdasági javaslatommal :). Az elméletem megértéséhez teljesen ki kell fordítani a gondolkodásunkat a pénzről. Az elképzelés legjobban egy hasonlattal modellezhető. Képzeljünk el egy félig teli-félig üres poharat, ahol a víz a kínálat, az üres rész pedig a kereslet. Én azt mondom:

Minden embernek alanyi jogon jár egy félig teli pohár! Nekem senki ne adjon úgy egy teli (vagy üres?) poharat úgy, hogy majd két-három teli (vagy üres?) poharat kelljen neki vissza adnom!

Fordítsuk meg! Most azt gondolod, a teli az érték, vagyis a pénz. De ez nem jó így, hiszen ha én átöntöm a Te poharadba a vizet nekem nem marad „érték” a poharamba! Tehát nem kaptam semmit. Mit tudok tenni? Dolgozok, fizetem a kölcsön kapott vizemet meg a kamatot és mindig elfogy a vizem. Ezért képzeld el, hogy nem alapjövedelmet kapsz (hiszen az nem ösztönöz munkára), hanem egy kereslet-kínálat keretet.

Ez nem hitel, nem tőke, nem kamat! Egyszerűen egy olyan számla, ahol a „víz”, vagyis a kínálat a pénz. Ha átöntöd egy másik ember poharába a vizet, akkor fizetsz. Tehát ha előállítok egy dolgot, amire Neked igényed van, akkor az általam meghatározott értékű kínálat-pénzzel együtt adom oda Neked. Persze csak, ha elfogadod. Ugyanis ezzel Neked kevesebb hely marad a poharadba mindaddig, amíg Te is „fizetsz” valakinek, szóval adsz valamit. Terméket, munkát, szolgáltatást..stb.

Tehát a kínálat-pénz ígérvény arra, hogy valamilyen értéket fogsz teremteni. Épp ezért a kereslet-kínálat keret korlátlanul kiosztható bárkinek, hiszen ugyanannyit kaphatsz, amennyit majd adni fogsz. Ez ösztönöz Téged az értékteremtő munkára, amire egyúttal kereslet is lesz. Valakinek mindig lesz annyi hely a poharában, amennyit a munkád ér. Annyit pedig Te is mindig kaphatsz, amennyit adtál.

1. A kínálat-pénz egy olyan fizetőeszköz, amiből akkor jó, ha minél kevesebb van.

2. Értékteremtő munkával együtt jár annak, aki igényli, és elfogadja.

3. Aki elfogadja egyúttal ígéretet vállal arra, hogy ő is értéket teremt a kínálat-pénz összegének erejéig.

4. A kereslet-kínálat keret nem váltható semmilyen hagyományos pénzre. A keret kereslet részét nem adhatod el senkinek. A keret személyre szól, és alanyi jogon jár mindenkinek olyan mértékben, amennyi értéket, vagy munkát bele tud fektetni. Egészen pontosan az első (vagy keret növelő) igényléskor a bevitt érték mértékéig jár a kínálat keret, és ennek megfelelően ugyanannyi kereslet keret. Ez ösztönözhet mindenkit arra, hogy átálljon erre a rendszerre, és közvetve a hagyományos pénzen előállított javakat (vagy próbaképp azok egy részét), illetve értékteremtő munkáját „befektesse” első saját kereslet-kínálat keretébe. Ehhez ezek a bevitt értékek elegendőek, ha már csak a rendszer kínálatában szerepelnek.

5. Mindezek értelmében a kiadás, és a bevétel fogalmának jelentése megváltozik. Akkor van profit, ha a kiadás nagyobb, mint a bevétel, de a bevétel nem tud nagyobb lenni a kiadásnál, mert a keret ennek határt szab.

Mi értelme van ennek?

Gyakorlatilag a kereslet-kínálat keret értékek előállítására (tehát termelésre), értékteremtő munkára, vagy szolgáltatásra és esetleg kereskedelemre ad lehetőséget mindenkinek tudása és képességei szerint. Mivel a bevitt értékek mellett rögtön megjelenik ugyanolyan mértékű kereslet is, a rendszer nagyságától függetlenül az egyensúly állandó. A versenyszellem, és a minőség biztosítása is adott, hiszen a kereslet nem köteles elfogadni minden kínálatot. Sőt, mindenki jelzi az igényeit is, így ehhez mérten érdemes kínálni a nagyobb forgási sebesség érdekében.

Hogyan lehet ezzel gyarapodni?

A rendszer első használatával nagyon csábító, mert rögtön a kétszeresét kapod a bevitt értéknek. De természetesen nem az egyszer használatosság a cél. Ezért érdemes az így keletkező keresletet, vagy egy részét úgy befektetni, hogy azt haszonnal lehessen kínálni. Így mindig keletkezhet annyi új kereslet, ami a saját igényedet fedezheti, illetve újabb befektethető rész, ami a folyamatos növekedést biztosítja.

És most jön az újabb „őrültség”, amiért (bár lehet, hogy az egész elméletért :)) sokan biztosan megköveznek majd: Nincs szükség adókra és járulékokra!

Ugyanis, ha az egész államháztartást is áthelyezzük ebbe a rendszerbe, akkor minden szociális és egyéb igényt ki tudunk szolgálni. Egyetlen dolog kell hozzá: az állam is termeljen javakat! (gyakorlatilag az ország összes kereslet-kínálat kerete adja ki az új GDP-t, ennek kell folyamatosan növekednie, persze ha nem növekszik, az sem katasztrófa :)) Ebben a rendszerben már nem is olyan nehéz elképzelni, hogy az állam is profitot („fölösleges” kereslet keretet) tud termelni, amit kioszthat a nyugdíjasoknak, gyerekeknek, egészségügynek, oktatásnak..stb. Hiszen óriási sebességgel fog nőni a termelés, és a fogyasztás. Nem lesz olyan munkaképes ember, akinek ne lenne munkája. Nem lesz szükség befektetőkre, akik az ország gazdasági életét befolyásolják, de kénytelenek lesznek átállni (és egyébként jelentős anyagi érdekük is lesz, hiszen járulék, és adómentes, óriási kereslettel rendelkező országban termelni „ingyen” tőkével a hülyének is megéri), mert a hagyományos pénz teljesen el fog értéktelenedni.

Mindez nem egy lehetetlen utópia! Meg lehet valósítani akár egyetlen jó weboldallal, és elkezdeni kicsiben. Használt dolgokkal, kistermelői termékekkel, szolgáltatásokkal...stb. Egyfajta igényfelmérés képen: Te kipróbálnád ezt a rendszert, először akár kicsiben is? Ha igen milyen értéket, munkát, terméket … stb. tudnál bevinni elsőre? És mire lenne igényed (jó ez nyilván hülye kérdés, de inkább arra gondolok milyen eszközre, alapanyagra, munkára lenne szükséged egy esetleges vállalkozáshoz ebben a rendszerben)? Ezek alapján remélem az derül majd ki, hogy ez nagyobbat robbanhat, mint a bitcoin! Ráadásul a gazdasági hatásai is előnyösebbek lennének, mint annak.

Épp ezért ezúton keresem azt (vagy azokat) a fejlesztőket, akik hajlandóak nekem a munkájukat ebbe belefektetni, annak értékének a kétszerese nagyságú kereslet-kínálat keret első tulajdonosaiként. Tehát az én keretemre kifizethetik az első kínálat-pénzüket. Az én bizniszem ebben a webes, és mobil alkalmazás felületen nyújtott szolgáltatás díja, amiért mondjuk havi egy kínálat pénzt fizetek. ;) (Szóval eszemben sincs ezt az egészet hagyományos pénzért csinálni!)

Ja és kicsit frappánsabb elnevezés ötleteket is várok erre a „fordított” pénzre. :) És persze a bátorító, lelkesítő, konstruktív ötletelős, vagy épp ellenjavaslattal rendelkező hozzászólásoknak is jobban tudok örülni, mint a fikázó, lehülyéző okoskodóknak. :)

Köszönöm:

B.R.